Undorító, gyomorforgató, már-már etikátlan hallgatásba burkolóztam az elmúlt hetekben, melyet én magam is roppant mód szégyellek. Leérettségiztem, Balatonon voltam, lényeg a lényeg - nincs mentségem - lusta voltam. Igazából egy másik szempontként az is felmerülhet, hogy miről írjon a blogger, ha nem történik semmi. Nos a mondat második része nem teljesen igaz.
Temetni jöttem Benitezt, nem dícsérni
Véget ért egy korszak. Jelenleg Rafael Beniteznek egy nagyon komoly előnye van Roy Hodgsonnal szemben: a spanyolról van véleményünk, angol kollégájáról azonban nincs. Nem bocsátkoznék találgatásokba július 17. előtt, de talán utána sem. Hodgson megkapta Anglia, ha nem az egész focivilág, legkeményebb munkáját: faragjon újra ütőképes csapatot a szigetország legsikeresebb, s egyik legnevesebb klubjából, mely épp a csőd szélén egyensúlyozik egy rakás menstruáló világklasszissal.
Nagyjából egyértelmű, hogy első feladata egy kiadós beszélgetés lesz minden játékosával, hisz ha valamit nem tehet meg ez a csapat, az pont a kulcsemberek elvesztése. Hodgson egész felkészülési munkásságának ez kell, hogy legyen az alapja.
Én bízom benne. Talán az állandóan arcán bújkáló mosoly, talán a kisugárzása, de Benitez hideg, pragmatikus viselkedése után öröm nézni az angol minden gesztusát. És egy ilyen belső válsággal küzdő csapatnak pont egy ilyen emberre van szüksége - no persze nem árt, ha jó manager is hozzá, de erről még vajmi keveset tudunk. Talán a játékosok is látják, hogy történik valami, hogy az állóvíz megkavarodott, és ha megtalálják formájukat, egy-két igazolással simán meglehet a negyedik hely jövőre. Mert lássuk be, ez a Liverpool immár rohadtul nem a PL-elsőségért hajt, hanem sokkal inkább egy BL-helyért. És nincs ezzel baj, csak fájdalmas leszállni a magas lóról, pláne ha egy évig egészen jól is simult hozzánk.
When you walk through a storm
Anyagilag sajnos biztosan nincs ki a vízből a klub, amíg új tulajdonoshoz nem kerül. Degen, Riera és El Zhar eladása mindenképp időszerű, a jobb oldalon immár szerepelhetne a saját nevelésű Martin Kelly, aki amellett, hogy angol, nem is rossz játékos. Albert Riera, habár úgy tűnik, esélyt kaphat az új managernél, nem valószínű, hogy vörös mezben folytatja. A spanyol töketlen kijelentései után az első hazai mérkőzésen lincselné meg az anfieldi közönség. El Zhar meg... Ha tavaly nem tudta magát benyomni a kezdőbe, akkor esélytelen, hogy valaha is szerepeljen. 89. perces csere meg van olcsóbban is.
Ashley Young, Joe Cole, Brede Hangeland. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a három név vezeti a wannahave listát, ám ha a Liverpoolról beszél az ember, únos-untalan belebotlik egy makacs falba: pénz. Nagy kérdés, mire lesz elég a Yossi Benayoun eladásából befolyt 6-7 millió font, vagy a további exodusból származó pénzösszeg, de csillagászati beruházásokra idén nyáron sem számíthatnak a szurkolók. Milan Jovanovic érkezése örömteli, habár az ő személyében sem egy világklasszist, hanem sokkal inkább egy jómunkásembert köszönthet a nagyérdemű. Reméljük Maxi Rodriguezhez hasonlóan pozitív csalódás lesz az ingyen érkező szerb.
Nehéz így megmondani a frankót, de talán kár is. A világbajnokság előtt semmiképp, de megkockáztatom a felkészülési találkozókig sem. Dőljünk hátra mi is, és nézzük inkább a VB-t. Vagy rágjuk a körmünk a The Sun pletykáin. Mene, tekel, faresz - mondhatnánk Beniteznek. Hodgsonra még egyiket sem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Scouser 2010.07.06. 11:09:52